Újabb tanulmányok igazolják a testmozgás memóriát védő hatását

A mozgás fontosságáról hallunk folyamatosan. Mi, akik a mozgásszervi problémák mozgással történő gyógyításában hiszünk, nem tudjuk eleget hangsúlyozni a testmozgás jelentőségét. Saját magunkon is megtapasztalhatjuk, hogy az ún. „boldogság hormonok” hatására mennyivel jobban érezzük magunkat akár egy kiadós sétát követően is. A jó közérzeten, a mozgásszervre gyakorolt hatáson túl más kellemes mellékhatásra hívják fel a figyelmet kutatók. Újabb három tanulmány jutott arra a megállapításra, hogy a testmozgás idősödő korban némiképpen véd a szellemi hanyatlástól és a memóriavesztéstől.

Az eredményekről az amerikai Alzheimer Szövetség Vancouverben megrendezett nemzetközi konferenciáján számoltak be a hét végén.
Az egyik tanulmányba 120 idős embert vontak be három amerikai egyetem kutatói. Az ülő életmódot folytató önkénteseket két csoportba osztották, az egyik csoport hetente háromszor 30-45 percet gyalogolt közepes tempóban, míg a másik tagjai nyújtó- és tónusgyakorlatokat végeztek. Egy év elteltével a gyalogló csoport tagjainál a memóriáért felelős agyterület a mágneses rezonanciás felvételek szerint 2 százalékkal nagyobb lett, miközben a másik csoport tagjainál ugyanennek az agyterületnek a mérete 1,5 százalékkal kisebbedett.
50-55 év fölött az emberek évente 1 százalékot veszítenek átlagosan agytérfogatukból – mutatott rá Kirk Erickson kutatásvezető, a Pittsburghi Egyetem munkatársa. A mért eredmények viszont arra utalnak, hogy az agy hippokampusz nevű területe – amely a memóriafunkciókban vesz részt – egész életünk során megőrzi rugalmasságát. A kutató hangsúlyozta, hogy az agy zsugorodását vissza is lehetett fordítani, és a memóriateszteken is jobban szerepeltek egy év elteltével a testmozgást végző emberek. A memóriateszteken mutatott teljesítmény javulása azokra is érvényes volt, akik a nyújtógyakorlatokat végezték. Erickson szerint a különböző típusú gyakorlatok más-más agyterületre lehetnek jó hatással.
A Brit-Columbiai Egyetem és az Illinois-i Egyetem kutatói 86, a hetvenes éveiben járó nőnél éppen ezt az elméletet tesztelték. A tanulmányba bevont nőknél már jelentkeztek a szellemi hanyatlás kezdeti jelei. A résztvevőket három csoportba osztották, az egyik csoport tagjai hetente kétszer gyalogoltak, a másik csoportban súlyzókat emelgettek, míg a harmadikban egyensúlygyakorlatokat végeztek. Fél év elteltével a súlyt emelő csoport tagjainak sokkal jobban javult a teljesítménye a memóriateszteken, mint a másik két csoport tagjainak. A gyaloglók körében viszont az egyensúly, a mozgékonyság és a szívérrendszeri kapacitás javult a többieknél nagyobb arányban.
Japánban végezték azt a harmadik tanulmányt, amelybe 47 idős embert vontak be, akiknél már enyhe szellemi hanyatlás jelentkezett. A csapat egyik fele hetente kétszer másfél órát mozgott felügyelet mellett, míg a másik fele oktatást kapott az egészséges életmódról. Az egy éven át tartó tréningben erősítés, aerob és egyensúlyt javító gyakorlatok egyaránt voltak. Mindkét csoport tagjainál javult a memóriatesztek eredménye, de a felügyelt testmozgást végzőknél látványosabb volt a javulás. (Forrás: MTI)